7. fejezet

-Mit mondasz?-kérdezte Em.
-Pandora tette....
-Honnan veszed?-kérdezte Will.
Nat remegő kézzel nyújtotta a többieknek a telefonját.
-Szóval... a földrengés nem volt véletlen?
-Ezek szerint...
-Menjünk be! Meg fogsz fázni!-tanácsolta Dolly.
-Nem!! Én itt maradok.
-Nat! Stew meghalt! Nem forgathatod vissza az időt!! Nekünk is fáj... Ha előre tudjuk, meg akadályoztuk volna!-förmedt rá Mick.

-Jó-jóó akkor bemegyek....
Azzal mindenki bevonult a házba, és azon gondolkoztak, hogy "Miért pont Stew?".
Ő hiszen nem tett semmi rosszat... Talán zavarta Pandorát, hogy szeretik egymást?
-Menjünk vissza!-mondta Nat.
-Hova?! Most jöttünk be az esőről!-förmedt rá Will.
-Nem az udvarra... A pincébe!
-Minek?-tiltakozott Em.
-Lehet, hogy azért ölte meg Stewet mert, hogy nem tetszett neki a kapcsolatunk...
-És szerinted ezt lefogják írni?-kérdezte Amber.
-Ameddig nem megyünk le nem tudjuk meg...

-Rendben!-mondta Dody.
Azzal mindenki elment a konyhába majd Em, eltolta a szőnyeget Ted pedig felemelte az ajtót.
Liba sorban indultak lefelé. Dolly, Susie, Gaby David. Mick és Amber-nek volt kedve lemenni mivel elég fáradtak voltak. Na szóval csak Em, Ted, Will, Dody és Nat ment le.
Mikor már leértek, Nat gyorsan oda szaladt a dobozhoz és minden lapot amit csak megtudott fogni, felkapta és már indult volna felfelé mikor, egy villanást látott az egyik könyves polc közelében.
-Mi van Nat?-kérdezte Ted.
-Ott... valami meg csillant!-és az egyik könyves polc felé mutatott.
Will és Ted oda ment és körbenéztek.
-Itt valahol?-kérdezte Will.
-Aha...
Dody oda mutatott a zseblámpájával és újra felvillant valami...
-Ott! Láttátok? Dody kérlek világíts oda.
Dody oda világított és még mindig ott volt, bármi is volt az.
Will és Ted kutatgatni kezdtek arra fele és megtalálták! Az kis villanó valami... egy nyaklánc volt!
-Csak egy ócska nyaklánc...-mondta Dody.
-Muti!!-kérlelte Em Tedet.
-Tessék...-adta oda Ted Emnek.
-Most már menjünk vissza! -mondta fáradtan Nat.
-Rendben.. -értett mindenki egyet.
Mikor felmentek már szinte mindenki aludt ezért halkan kellet menni.
-Megyek fürdeni.-suttogta Dody.
-Oké.. -mondta halkan mindenki.
Dody elment fürdeni, utána Em, Ted , Will majd Nat.
-Jó 8!-hangoztatta mindenki.
-Jó éjszakát... -mondta lehangoltan Nat.
5 perc elteltével mindenki elaludt kivéve Natot...
Hajnali 2-ig forgolódott mivel folyton arra gondolt, hogy Stew már nincs vele...
Mivel nem tudott mit csinálni kiment a konyhába csinált magának  egy jó nagy bögre kakaót.
Felkapcsolta a villanyt és elszürcsölgette a kakaóját, mindaddig míg Mick meg nem jelent a konyhában.
-Te mit csinálsz?-kérdezte csábos mosolyra húzva a száját.
-Nem tudok aludni...
-Hát azt veszem észre!-mondta kedvesen majd Nat mellé ült.
-Amúgy... Felébresztettelek?
-Nem dehogy!
-Tényleg?
-Aha.
-Nem bírom kiverni a fejemből ahogyan ott ordít és utoljára megfogja a kezem...
-Hát igen... Amúgy akartam veled beszélni veled erről a... kapcsolatról!
-Mond!
-Tudod...háát... hogy is mondjam...?
-Igeen?
-Ezt nagyon nehéz kimondani!
-Mond már!
-Biztos?
-Úgy sem bírod magadban tartani!
- :)
- :)
- Rendben! Amióta megláttalak nagyon tetszel nekem... És amikor Stew-vel kezdtél járni, még akkor sem sikerült eloltanom ezt a szerelmes vágyamat... Szóval... Ezt akartam mondani!
Nat szótlanul nézte, majd amikor mondani akart valamit, Mick oda hajolt hozzá és megcsókolta.

Nat nem tudott mit mondani, ezért Mick gondolta örülne ha még egyszer megcsókolná...
Mick oda hajolt, de Nat abban a pillanatban lekevert neki egy pofont.
-TE KOMOLYAN AZT HISZED, HOGY AHOGY MEGHALT STEW ÉN FÉLRE LÉPEK,
ÉS RÖGTÖN VELED?!?!
-Azt hittem te is szeretsz...
-Még is,hogy szeretnélek te idióta?! Én Stewet szerettem és még most is szeretem!!!
-De nem szerethetsz örökre egy embert aki meghalt...
-És ha igen? Na jó... Ha egyszer, beletörődök, abba , hogy ő már nincs itt, és beleszeretek VALAKIBE! AKKOR SE TE LESZEL!!!
-Hát... Nem tudod mit hagysz ki!
Azzal Mick bement a aludni. Nat pedig ott maradt a gondolataival...
Később ő is bement, ügyelve arra, hogy a padló recsegése ne keltsen fel senkit hajnali 2-kor...