Blogdesign and critics

Sziasztok! Mostantól lehet rendelni az egyik új blogunkon fejléceket, trailert és kritikát kérni!! Nézzetek körül, iratkozzatok fel!!! Bár még nincs annyi minden rajta, de még túl friss..
Blog: http://rendelj-tolunk.blogspot.hu/

***VÉGE***

Bocsánat, de már vége! :(
Nagyon köszönjük, hogy ilyen szorgalmasan olvastátok a részeket! :)
Írunk még Blogot!
A címe: Ismeretlen ismerős
Teljesen el fog térni a Horror tábortól!
És indítunk, egy rendelős Blogot is!! :D
Rendelhettek majd Fejlécet, trailert és pngket meg gifeket is teszünk is ki!!
De a többi legyen meglepetés!!! 
A csoportot és facebook-ot, nem változtatjuk meg!! 

20. fejezet

Reggel kint az erdőben meleg volt, és nap is besütött a rozoga ház falain. Mindenki kezdett fel kelni.
-Reggelt!-mondta Mick, mikor látta, hogy a lányok kezdenek felkelni.
-Neked is!-mondta Nat két nyújtózkodás között.
-Mi lesz a reggeli?-kérdezte Dody.
-Háát... nem svéd asztalos reggeli, de elfogadható!-felelte Mick.
-Na mi az?-kérdezett rá Emma.
-Pár bogyó, és hal....-mondta ki végül Mick.
-Hát tényleg nem az!-mondták a lányok.
Mick már korán felkelt és meg csinálta a reggelit.
-Finom!-dicsérték meg a lányok.
-Örülök...-vallotta be Mick.
Mikor befejezték a reggelit, mindenki kiment a friss levegőre.
-Áááá!!-sikított fel Em.
-Mi az?!-fordult hozzá Nat.
-MICK!!! A NYAKADON VAN VALAMI DÖG!!!-mutatott Em, Mick nyakára.
-Áááá!!! Szedd le!!-ordította Mick.
Emma leszedte és oda mutatta Micknek.
-Nézd! Valami 100 lábú!
-Neeee!!!-mondta Mick és azonnal a nyakához nyúlt.
-Mi az??-kérdezte félve Nat.
-Meg csípett!!
-És most mit csináljunk?-kérdezte Dody.
-Erre a 100 lábúra úgy tűnik, hogy allergiás vagyok...
Mick a földre esett, mint a kivágott fa és eszeveszetten elkezdett össze-vissza gurulni. A szája már habzott.
-Mick!!-ordították a lányok majd meg próbálták meg fogni, hogy hagyja abba.
Abban a pillanatban Mick nyakán lévő csípés, kirobbant és tiszta vér lett a nyaka. Olyan sok vért veszített, hogy 2 másodperc múlva elfelejtett levegőt és el lilult a feje. Mikor meg állt, Nat oda lépett hozzá.
-Nem lélegzik...-suttogta Nat.
-N-nézd a pulzusát!!-mondta Dody. És Nat meg fogta Mick csuklóját majd leellenőrizte a pulzusát...
-Semmi!!-fakadt ki Nat, majd sírni kezdett és Emhez ment, hogy meg ölelhesse.
-Mit csináljunk most?-kérdezte a távolba merengve Em.
-Adjuk meg neki a tisztes módot amit ilyenkor tenni kell...-mondta Dody sokkolva.
-Egyetértek..-mondta Nat kisírt szemekkel.
-Sose dolgoztam temetkezési vállalatnál és nem is akarok,de szerintem én sokkal durvább eseteket láttam,mint ők valaha is.Nem tudom ilyenkor mit kéne tenni...-Dody.
-Én keresek valamit amivel ásni lehet,Dody te Nattal keressetek sírhelyet és díszítsétek fel.-vette kezébe az irányítást Em,mert a többiektől ez reménytelennek tűnt.
-Ha nem baj én itt maradnék Mick mellett...nincs erőm elmenni...-mondta Nat.
- Jó persze .Dody gyere!!-szólt Em.
-Megyek már!!-Dody.
Em szépen kiásta a "sírhelyet",Dody pedig körbe rakta virágokkal.Mind hármuknak nehezükre esett végleg búcsút venni attól az embertől,aki az utolsó percekben is velük volt,aki megvédte őket.Nem minden férfi áldozná fel az életét 3 szeszélyes nő megmentésére.
-Ki vállalja a búcsú beszédet?.kérdezte Em.
-Szerintem úgy lenne a jó ha mindenki mondana valamit..-mondta Dody.
A házban találtak deszkákat amiket összeillesztettek és rátették Mick holttestét.Lassan a gödörbe eresztették és szépen felsorakoztak körülötte.
-Ki kezdi?-kérdezte Dody.
-Leszek én.. bár nem lesz hosszú de...mindegy.-mondta Em miközben a többiek bólintottak.
Em kisétálása közben lehetett hallani,ahogy a levelek megreccsenek.Majd megállta és szavait a földben fekvő fiúhoz intézte.
-Nem tudom igazán ilyenkor mit kéne mondani,de mindent nagyon megköszönök és nagyon jól tudom,hogy soha nem fogom elégszer meghálálni,bár lenne rá még lehetőség,de sajnos nincs...-mondta Em miközben ránézett Dodyra és a szemével jelezte,hogy menjen most ő.
-Nem voltam még ilyen helyzetben és nem is kívánom senkinek,hogy legyen.Talán néha lecsaptalak volna,ahogy Nattal kikezdtél,de mára már visszaszívnám.Lehet,hogy ha nem jöttünk volna a táborba akkor ez mind nem történt volna meg.Lehet,hogy átkellet volna gondolni a dolgokat mielőtt belevágunk.De a tábor nélkül nem jöttetek volna össze Nattal..Sok mindent nem kellett volna megtennünk,lehet hogyha nem avatkozunk bele a dolgokba lenne még lehetőségünk beszélni egymással.De sajnos már nincs..-mondta Dody a sírással küszködve és átadta a helyét Natnak.
-Lehet valamilyen szinten igaza volt Dodynak,de ez már csak a "mi lett volna ha...".Irigyellek,mert te látod fent a többieket,lehet,hogy ez a kislányos duma amit mindenki leszól,de nem mondtam egy szóval sem,hogy én felnőttem.De majd egyszer én is megtudom,bár még nem akarom,de innen a kijutásra nem sok esélyt látok..Köszönök mindent...-mondta Nat az utolsó szókat pedig már suttogva.
Mind hárman megfogták a kezükben tartott virágot és a sírra dobták.
Tartottak egy 5 perces néma csendet, majd ott hagyták az elhunyt testet.
-Lányok! Szerintem menjünk valahova, máshova!-mondta szárazon Nat.
-Rendben!-mondta Em, és Dody.
Össze szedtek pár élelmet, innivalót és útnak eredtek. Kiléptek a házból és gyanakvóan körbe néztek, hátha ott van-e Pandora. De senki sem látott semmilyen gyanús alakot, ezért el indultak.
Ahogy mentek, síri csendben, Nat hirtelen meg szólalt.
-Miért ilyen kegyetlen velem az élet..?
-Mire gondolsz?-kérdezte óvatosan Emma.
-Csak arra, hogy végre meg adatik nekem is, hogy legyen egy helyes barátom, majd meghal... Jön egy másik helyes fiú, majd bevallja nekem, hogy szeret! Össze jövünk, és már minden rendben van, amikor jön egy nyomorult bogár és meg hal...!-mondta Nat, keserves hangon.
-Figyelj! Ez nem a te hibád!!-mondta Dody-Én és Em is elvesztettük a barátunkat, csak úgy mint te! Bennünk, mindhármunkba, össze tört egy világ amikor meg tudtuk ezt a tragikus hírt!
Abban a pillanatban, mind hárman meg álltak és meg ölelték egymást.
Miközben ölelkeztek, egy hang hallatszott mögöttük.
-Milyen bájos...!
Egy emberként fordultak meg, majd meg pillantották Pandorát.
-Mit akarsz?!-kérdezte Nat.
-Ouh... Hogy mit akarok?! Hogy mindannyian bűnhődjetek, amiért itt vagytok!!
-Most meg akarsz minket is ölni??-kérdezte Em.
-Háát... nem feltétlenül! Van egy feltételem...-húzott gonosz mosolyt a szájára Pandora.
-Mi lenne az?-gyanakodott Dody.
-Hát, csak annyi, hogy....-itt egy kicsit meg állt- Bizonyára mind hárman életben akartok maradni,haza menni és a pihe-puha ágyatokban kisírni a szemeteket! Hahaha.... De ezt nem engedem!! Ezért, vagy a szolgáim lesztek, vagy....
-Vagy??-kérdezte Nat.
-Vagy a halál!
A lányok egymásra néztek, és rohanni kezdtek.
Addig rohantak, míg az út végére nem értek! Lenéztek, és alattuk kb. 100 méterrel, egy folyó csobogott.
Pandora hirtelen ott termett és hű csatlósa Lulu is.
-Na? Mi mellett választottatok? HALÁL vagy SZOLGASÁG
-Inkább a halál!-mondták, gondolkozás nélkül.
-Most, hogy mondjátok! Nem  furcsálljátok, hogy a szüleitek nem is kerestek titeket?
-Mit tettél velük??-szökött ki egy könny csepp Dody szeméből.
-Csak egy kicsit előre segítettem az elhalálozásukat..!
-Meg haltak?!-kérdezte Em.
-Persze!
-Te egy szemét vagy!!-ordította Dody.
-Köszönöm!-hálálkodott Pandora-na mindegy! Akkor HALÁL vagy SZOLGASÁG?
Emma, Nathaly és Dorothy, mintha vezényszóra vártak volna, mert beugrottak a folyóba.
Amint leértek, a testük neki csapódott csomó hegyes faágakhoz, és a nagy kövekhez.
Rögtön szörnyet haltak!
A folyó be pirosodott, majd a 3 lány lestét egyesével nyelte el a víz!

19. fejezet

Szaladtak, ameddig csak tudtak,míg el nem értek egy kis házat...
Bementek...
A ház belül kissé szűkös volt, és látszódott, hogy már jó ideje nem használták.A bútorokon a szürke bőr,el volt itt-ott szakadozva, a függönyök teljesen tönkre mentek. A szag sem volt valami rózsás! Ez az "illat" inkább arra emlékeztette őket, mint amikor az aluljáróban meg érzed azt a poshadt,mosatlan és kellemetlenül orr facsaró pisi szagot! A padló arany barna volt, néhány helyen hiányos is. Bármerre vagy bár milyen erővel léptek rá, mindig olyan hangja volt, mintha mellette robbant volna fel egy atom bomba. Az ablakok sorba be voltak törve, mintha kis vagányok dobták volna be kövekkel, pont amikor a fiú romantikából dobálják a lányok ablakát... Csak ez egy kicsit durvábban volt betörve!
Amikor a szobák felé mentek, az ajtó váratlanul eldőlt és ahogy a földre csapódott, szinte minden port felvert ami a földön volt.Mindenki egyszerre kezdett köhögni, és arrébb tessékelték a szálló port.
Ránéztek az ágyra, és egy macska ült a tetején.Valamit evett... Egy-egy....PATKÁNYT!!!! Több kis állat csontváz is hevert az ágyon,és még több macska ürülék.Egymásra néztek,szemkontaktussal és bólogatással kijelentették, hogy ők pedig nem alszanak ott! Pedig muszáj volt.... Csak nem aludhattak kint, a szabad ég alatt, hiszen bármilyen állat meg támadhatja őket!! A kályha még használható volt csak fát kellett hozzá gyűjteni. Egy kis lámpa működött még! Felkapcsolták...
-Akkor itt kell aludnunk??-nyafogott Dody.
-Muszáj lesz...-mondta határozottan Mick, mint egyetlen fiú.
-Oké... De akkor keressünk fát! Nem akarok este fázni, ebben a "házban".-mondta Nat.
-Rendben! Menjünk közösen!-jelentette ki Mick- Ne hadjuk el egymást!
-De valaki/k maradjanak itt!-mondta Em.
-Minek?-kérdezte Mick.
-Hát...Hogy össze pakoljunk, és előkészítsük az alvó helyeket!
-Hmmm.... Igaz!-értett egyet Mick.-Em! Te és Dody maradjatok itt!
-Ebben biztos vagy?-kérdezte meg lepődve Nat.-Egy rossz mozdulat és neki megyek a fának!
-Oké! Akkor Em és Nat marad?
-Aha!-mondta minden lány.

*----------------------------------------------Em és Nat--------------------------------------*

Nat és Em keresgélni kezdtek pár takarót, huzatokat és párnákat.
Amikor Em oda lépett egy polchoz és kinyitotta, jó állapotban lévő, használható takarót és párnát talált.
-SIKER!!-mondta Emma, majd Natra nézett boldogan.
Nat addig elsöpörte a koszt a kandalló előtt és elrendezte szépen a fák helyét.
-Szuper!-hangoztatta Nat.
A kandallót kitisztították, a koszt kiöntötték, majd csináltak helyet az "ágyaknak".
Mire végeztek elégedetten néztek egymásra, majd egy hangos haskorgás zavarta meg a pillanatot.
-Éhes vagyok!-szomorodott el Emma.
-Én is!-mondta Nat.
-Mit csináljunk?
-Nem tudom.... D tudod, hogy mi a fura?
-Na mi?
-Az, hogy amióta a táborban vagyunk, egyszer se hívtuk a szülőket!
-Tényleg!
Mind a ketten elővették a telefonjukat, és tárcsáztak.
-Nincs rajta pénz!-mondta csalódottan Em.
-Az enyémen meg csak 1 hívásra elegendő van!
-Akkor kit hívjunk?
-Vagy a szülőket, vagy Dodyékat, hogy szerezzenek kaját!
-Na melyik? Ha a szülőket, akkor lehet, hogy nem hisznek nekünk, vagy mire ide érnek éhen pusztulunk!
-És ilyen későn tuti nem veszik fel!
-Akkor Dodyék?
-Dodyék!
Nat megcsörgette Dodyt, és fel is vette!
-Hali!-mondta Dody.
-Szia! Itt vagyunk Emmel, és már végeztünk....!
-Oh az szupi! Mi is mindjárt ott vagyunk!
-Szuper! De nem hoztok valamit enni?
-Hal jó?
-Persze! Bármi jó, csak kaja legyen!!
-Oké! Na szia!
-Szia!
Letették a telefont és Nat vigyorogva Emre nézett.
-Hoznak valami?-kérdezte reménykedve Emma.
-Igen!
-Mit?-csillant fel Em szeme.
-Hal....-húzta el a száját Nat. Egyikük se szerette , de a semminél az is jobb!
-Blahh... De az is valami!
15 perc múlva Dody és Mick is vissza tért.
-Hoztunk halat! És fát!-jelentette ki Mick.
-Honnan van?-kérdezte Nat.
-Van itt valahol egy kis tó! Kifogtunk pár szép halat, és a víz is olyan jó ízű volt! Szóval abból is hoztunk, hátha...
-Szuper! Akkor nyers hal lesz?!-kerekedett el Em szeme.
-Dehogy! A tűzön felmelegítjük!-mosolygott Dody.
-Akkor jó!-nevetett Em .
A takarókat elrendezték, és a tüzet is meg csinálták. A hal rendesen megsült.
-Én kifáradtam! Megyek aludni jó éjt!!-mondta Em. Majd elment aludni.
-Én is kimerültem! Jó éjt!-mondta Dody és Em után ment.
-Akkor szerintem mi is menjünk!-mosolygott Nat, és a kandalló és a lámpa fényében megcsókolta Micket.
-Rendben!-halkan kuncogott Mick majd lekapcsolta a villanyt és a tűz elé ment.
Össze kuporodtak, és egymást melegítették.
-Mindenkinek jó éjt!-mondta Nat, Em, Dody és Mick.

18. fejezet

HELLÓ!!

Nagyon örülünk amiért, ilyen sokan olvassátok a Blogunkat, és hogy már átléptük a 3000 oldal megjelenítést!!!
DE!
Úgy érezzük, hogy a story megpuhult (sok szerelem és semmi horror...) ezért, ha már ez a 18.fejezet, jöjjön egy igazán IJESZTŐ, 

-s

rész!! :)
Garantált, hogy este nem mersz majd kimenni pisilni!! 
Na de nem húzom tovább!
Jó olvasást!! ;)
ÉS NAGYON-NAGYON SAJNÁLJUK A KÉSÉST!! :(

~~~~~~

-Reggelt!-lépett ki Em a hálószobából,majd oda ment a a fiúkhoz, akik a konyhában voltak.

Tojást sütöttek,amiből rántottát óhajtottak volna készíteni.Közben, kávét és kapucsínót csináltak.

-Neked is!-viszonozta mindenki,majd meg kínálták a reggelivel.

-Mi ez a jó illat?-lépett ki Dody Emma után.

-Reggeli-mondták a fiúk.

-Ti csináltátok?-kerekedett el Dody szeme, amint meghallotta, hogy a fiúk csináltak valamit a konyhában.

-Aha...-felelte Will, majd a Dody kezébe adott egy bögre kávét.

-Ma bemegyünk Nathoz?-kérdezte Mick.

-Nem kell ma "túrnunk"?-kérdezte Ted.

-Mármint ásnunk?-vigyorodott el Em.

-Akkor az!

Mintha jel jött volna, Mr.Blamer lépett be a házba.

-Srácok! Ma nem kell jönni! Este nagyon sokat esett az eső és mindenhol sár és egyéb "trutyik" vannak!

-Köszönjük!-mondta Will, majd térdére rogyott és imádkozó pózban az ég felé nyújtotta az amúgy is össze kulcsolt kezét.

-Azért ennyire nem kell örülni!-förmedt rá Mr. Blamer majd maga mögött becsapta az ajtót.

-Fulladj meg...-mondta Will, majd leült a székre.

-Akkor bemegyünk?-kérdezte újra Mick, majd újra köre nézett.

-Oké! De,hogy jutunk oda?-kérdezte Em.

-Emma-Emma-Emma... Ez a 21.század! Itt már feltalálták a buszt vagy a taxit!-mondta Mick.

-Okéé! Amúgy mikor indulnánk?

-1 óra múlva?

-Rendben... Vigyünk valami virágot vagy az nagyon filmbe illő?-kérdezte Dody.

-Nem tom... Azért vigyünk valamit!-felelte Mick, majd mindenki elment át öltözni...

-Hívok egy taxit!-jelentette ki Mick.

-Oké!-mondta mindenki.
-Amúgy hol van Dolly?-nézett körbe Emma.
-Azt mondta,hogy nem bírja ezt az egészet,ezért haza ment....-felelte Ted.
-Ouh....-mondták a lányok.

Dody rucija

Emma rucija

-ITT A TAXI!-ordította Ted.
Mindenki elment, a házat bezárták, majd elindultak a kórházba. Amint oda értek, a kórházban nem maradt veszteg senki!Mindenki rohant, ordibált és eszét vesztve verekedett ha nem kapott meg valamit.
-Mi folyik itt?-kerekedett el Mick szeme, majd valaki oda rohant hozzájuk.
-Fussatok amíg bírtok!! Amíg nem késő!!
Azzal ő is elrohant a hosszú folyosón...

-Mindenkinek elmentek otthonról?!-hüledezett Will majd kicsit erősebben meg markolta Dody kezét, nehogy elvesszen a tömegben.
-Maradjunk együtt és senki ne menjen sehová, anélkül, hogy szólna!!-mondta határozottan Ted, majd ő is meg fogta Em kezét.
-Keressük meg a recepciót!-ordította túl Mick a tömeget.
Némi tűnődés után rájöttek, hogy körbe körbe mászkálnak, ezért inkább maguk keresték meg Nat szobáját.
Valamiért minden orvos és nővér egy szobából rohant ki, és torka szakadtából ordított vagy éppenséggel sikított.
-Elnézést! Ez ki szobája?-kapott el Ted egy nővért aki kétségbe esve majd nem el esett.
-Ide be nem menjetek!! Messziről kerüljétek el! Ebben a szobában egy lány van akit egy autó baleset miatt hoztak be.. Olyan kedves,aranyos és rendes volt... De most! Mintha meg szállta volna az ördög vagy valami gonosz szellem!!-mondta a nővér aki tovább akart volna szaladni.
-Véletlenül nem... Nathaly Selton a neve?-kérdezte meg lepetten Em.
-De... Miért? Ismeritek?!
-Hozzá jöttünk be....Tényleg Katy, mikor jöhet ki? -kérdezte Mick.
-Te ismered őt?-kerekedett el Will szeme majd Mickre és a Katyre nézett.
-Aha.Ő segített amikor bent voltan Natnál.-felelte Mick, mintha ez olyan "egyértelmű" lenne.
-Haza akarjátok vinni?! Tudjátok mit?? Fogjátok, és vigyétek haza!-mondta határozottan Katy, majd elrohant, hogy hozza a papírokat, amivel kivihetik Natot.
-Be megyünk?-kérdezte Dody,majd nyitotta a kilincset.
-Aha...-rántotta meg mindenki a vállát és libasorba indulta befelé.
-Sziaaa Nat...!-ordította Em, majd elhúzta a száját.
Nat ott ült a fal előtt és a vakolatot szakította le a körmével.Szörnyű volt hallgatni, ahogyan az a sikító" hang megszólalt, minden egyes karistolásnál.(A hangot, olyannak kell elképzelni, mint amikor végig húzod a körmöd, az iskola táblán...) Nat körmei alá bementek a kis darabok,amitől a következő karistolásnál felsértette a kezét,ami később elkezdett vérezni.

-Nat! Hagyd abba!-mondta Mick,majd oda szaladt Nathoz.
Nat egy pillanatra abba hagyta,majd rúgott egyet és őrülten szaladni és tombolni kezdett,majdnem fellökve a többieket.
-Mi történt vele??-kérdezte kétségbe esve Dody.
-Lehet,hogy Pandora?-kérdezett rá Em.
-Lehet! Végül is azt mondta Katy..-nézett rá röhögve Ted Mickre.-idézem.."Olyan kedves,aranyos és rendes volt... De most! Mintha meg szállta volna az ördög vagy valami gonosz szellem!!"...-fejezte be végül.
-De nekünk,most mit kéne tennünk??-jött zavarba Em.
-Ha rá mondjuk azt a "varázs igét" Natra.... Akkor talán vissza jön a normális énje!-gondolkozott Will.
-Oké! De ki tudja fejből azt az idétlen mondatot?-röhögött fel Ted..
-Én elhoztam a könyvet!-mutatott fel az ujjával Dody,majd kihalászta a táskájából a könyvet.
-Minek hoztad el?-kérdezte Will majd méregetni kezdte Dodyt.
-Mit tom én?! Nem mindegy? -kérdezett vissza Dody majd kereste azt az oldalt ahova van írva az a rész.
-Á meg van!-mondta Dody, majd el akarta kezdeni de nem jött össze.-Valaki fogja már meg! Így nem tudom rá mondani!!
Azzal Mick és Will megragadta Nat kezét és leültették az ágyra. Nat tiltakozott de egy nagy pofonnal már észhez tért.
-Áh remek!.-mondta Dody majd fel olvasta a "bűbájt".-Kwenda mbali roho mbaya, mbaya hapa kwenda, kupata kutomba mbali na wala kuja nyuma!-fejezte be majd mind annyian Natra néztek.

Nat hirtelen össze esett és az ágyra rogyott.

-Nat! Nat,élsz??-bökdöste Emma Nat oldalát.

-Mi ez a kupi?-kérdezte riadtan.(Persze Natnál a legfontosabb a rend..)

-Te voltál!-mondta  mindenki és hirtelen mindenki leült.

-ÉN?!-kérdezte furán majd fel ült.-És miért fáj ennyire az arcom?-fogta meg hirtelen az arcát.

-Nem bírtál magaddal ezért le kellett pofozni!-mondta Ted, majd el nevette magát.

-MI??-ordította majd folytatta.-Jó! Most  akkor mondjátok el,hogy mi van?!
-Valami titokzatos VALAMI megszállt, azt feltételezzük, hogy Pandora volt... De ez ezer százalékban biztos!
Na szóval! Ezért totál bekattantál,és ütögetted az orvosokat és a nővéreket... Elkezdted kaparni a falat,ezért vérzik a kezed.-mondta Mick majd Nat kezére mutatott.-Na és amikor ide értünk minden a feje tetején állt..
A nővér azt mondta,hogy haza mehetsz,de biztos azért mondta,hogy megszabaduljanak tőled...-fejezte be Mick,majd elhúzta a száját.
-Ahhaaa.....-gondolkozott Nat.-És akkor most haza mehetek?-csillant fel a szeme.
-Elvileg...-mondta Emma nevetve, majd abban a pillanatban lépett be Katy.
-Bejöhetek?
-Persze!És bocsánat mindenért.-mondta Nat.
-Semmi baj!.-nevetett Katy, félve.-Amúgy mi történt veled?
-Hááát, tudja....-kereste a szavakat Nat. Nem akarta elmondani szegény nővérnek,hogy egy gonosz szellem szállta meg,és,hogy most Pandora után nyomoznak...Ezért Emma szólalt meg.
-A hormonok miatt!
-Ohh... Értem!.-mondta zavartan majd a srácok felé indult.- Itt vannak a papírok amivel kivihetitek Nathaly-t!-majd át nyújtotta a lapokat.
-Köszönjük!-mondta mindenki majd elvették a lapot.
Miután Katy kiment azzal ott hagyva őket,hogy "Majd jövök!..",mindenki tudta,hogy nem akar egy légtérben lenni Nat-tal!
Na szóval...
A papírt könnyű volt kitölteni...
"Kiengedendő ember neve: Nathaly Selton
Életkor:  17
Ok,amiért bent tartották: Autó baleset
Komoly szövődmény: Fél szemére meg vakult.
Tudnak rá vigyázni?   igen    nem
Tényleg haza akarja vinni?   igen   nem
Aláírás: (aláírás)
Ezennel az aláírással haza viheti........-t.
Ne felejtsenek eljönni minden orvosi vizsgálatra,mert ha komolyra változik a helyzet,akkor jó lesz minél előbb meggyógyítani a beteget!"
Kész lettek a papírral,majd Katy abban a pillanatban jött be.
-Kész?-kérdezte majd a lapra nézett.
-Aha.-mondta Mick,majd letette a tollat és át adta a lapot.
-Rendben!-lépett oda,majd elvette a lapot.-várakozzanak a Hall-ban! Majd oda visszük... Csak alá íratjuk a főorvossal...-azzal ki is lépett az ajtón,és futó lépésekkel el indult a folyosón.
Mindenki elrakta a cuccait, majd el indultak a váró terembe...
Ugyan olyan sürgés-forgás volt... De most nem Nat miatt.
-Mi lesz akkor Pandorával?-kérdezte zavartan Emma.
-Mi lenne?-kérdezett vissza Ted.
-Hááát... Mi lesz ha visszajön!? És akkor valamelyikünket meg öli!!??
-Igaz...
-Akkor? Mit teszünk?-kérdezte Dody.
-Valahogy elő kéne hívni,és akkor meg öljük...-gondolkozott Will.
-Ez jó!-mondta mindenki.
-Itt vannak a papírok!-nyomta a kezükbe Katy a lapokat.
-Akkor most mehetünk is?-kérdezte Mick.
-Persze!-legyintett Katy,és azzal ott is hagyta őket...
-Menjünk! A Taxi már biztos vár...-mondta Ted és kifelé indult.
A taxi valóban ott állt! Beszálltak,és haza mentek. Amiket be akartak vinni,azokat most adták oda...
Beszélgettek,nevettek és ettek.
Hirtelen Emma pattan fel a fotelből és mélyet szippant a levegőbe.
-Mi ez a füst szag?
Mindenki szimatolni kezdett és keresték,hogy honnan jöhet ez a szag.
-Az meg mi?-kérdezte Dody félve.
-Mi?-kérdezett vissza Will.
-Az a,a.... ZOMBIE!!!!!-ordította,majd az ajtó felé mutatott és rohanni kezdett kifelé.
Egy zombie állt a nyitott ajtajú kandalló előtt,és a füstöt próbálta meg gyújtani.
És amikor hirtelen fel lobbant meg fogott egy fa rudat,és mindenhol felgyújtotta a házat.

És amikor elege lett Will,Mick,Ted,Em,Dody és Nat össze-vissza futkosásából,
eldobta a rudat és kergetni kezdte őket.
-Menjünk ki!-ordította Ted.
Mindenki kiért... De Emma később lépett ki az ajtón...
Ezzel csak az volt a baj,hogy a zombie utolérte és elkapta!
Majd vissza húzta a házba.

 -Segítsééééég!!!!!-könyörgött Emma,majd kapálózni kezdett.
-Megyek!!-ordította Ted,majd beugrott a tűz közé.
-Áááá!!!-hallatszott egy lány sikoly!
Emma szélsebesen kirohant a "házból" (vagyis ami meg maradt belőle...).
-Hol van Ted?-kérdezte aggódva Dody.
-Me-me-me...-hebegett Emma,majd hirtelen sírva fakadt.
-Meg halt?-kérdezte halkan Will.
-Igeeeen...-jött rá Emmára a síró görcs.

-Siessünk!!-mondta Will.,és az erdő felé iramodott.
Az erdőbe futottak mint az őrültek...

Majd szakadni kezdett az eső.Meg álltak,és Dodyból is kiszakadt a sírás...

Will oda szaladt és vigasztalni kezdete.

Egy villám csapott bele a földbe,pontosan 10 méterre tőlük...

Amikor....

Egy kapu jelent meg, hipnotizálni kezdete azt aki bele nézett.

 És kilépett belőle Pandora és Lulu...
Lulu macskának öltöve,a hangzavarban felnevetett....

Pandora egy férfinek öltözött be...

-Futááás!!!!!-ordította el magát Will,és futásnak iramodott...-Gyertek már!

De nekik a földbe gyökerezett a lába.

Pandora lazán oda fordult,és egy villámot irányított felé.

-Ááááá!!!!-ordította Will,majd jött egy nagy szél és elvitte a ropogósra,sült Will testét.

-MIÉRT???-kérdezte Dody,és értetlenül Pandorára nézett,miközben kövér könnycseppek gördültek le az arcán egészen az álláig.

Majd pandora csak azt mondta:

-Áh! Mindig is utáltam...

Mindenki értetlenül nézett rájuk,de egy kavics meg zavart mindent!

-Mi,a...?!-háborodott fel Pandora,amiért egy kő csapta háton majd hátra fordult.

-Fussatok!!-ordította Mr.Blamer (!!!).-Én feltartom őket!!-majd tovább dobálta őket kővel.

Mindenki szaladt a sötét erdőbe.Szaladtak amíg csak bírtak.A fák olyanok voltak mintha szemeik lettel volna!

(kép)

Help meeeeee!!!!

Sziasztok!!!!
Egy kérdésem lenne: Tud valaki jó Harry Styles blogokat??? Vagy lehet más is csak,mert az összes kedvenc blogom vagy bezárt vagy szünetel és unatkozok. Ha tudtok a linkjét küldjétek el komiba. Előre is kösziiii :))
Ui.: a kövi rész hamarosan jön!! :33

17.fejezet

Sziasztok!!! Meghoztuk a 17.részt!!!
Köszönjük a 15 rendszeres olvasót!! :)) Imádunk titeket!! :D
És bocsi a késésért...
Puszi :3

----------------------------------Em------------------------------------------------------------
Mick nem jött haza az este folyamán így gondoltuk Natnél van.A gyanúnk beigazolódott,mert este telefonált,hogy Nat magához tért ez mind szép és jó lenne,ha Mr.Blamer nekünk is adna kijárást a táborból és nem a fiúkat kell hallgatnom Dodyval,hogy foci meccset néznek.Addig mi Dodyval elvonultunk a szobába egy kis "csajos estét" tartani ami abból állt,hogy megnéztünk egy romantikus filmet,fagyival,gumi macikkal és pizzával.Utálom a romantikus filmeket,de bevallom bekönnyeztem rajta,Dody meg...hát róla jobb is ha nem beszélek.
-Úgy várooom a holnapot!!!!
-Miért mi lesz akkor??-kérdezte Dody ketchupos pofával.
-Őszintén,hogy beszéljek veled komolyan,ha tiszta ketchup a pofád??!!
-Jól van mindjárt lemosom!!!
-Megköszönném..
*2 perccel később*
-Na itt vagyok üde pofikkal szóval mondhatod.
-Na szóval holnap lenne Teddel a 3 éves évfordulónk és nem tom,hogy mit vegyek neki...
-Úúúú ilyen sok már...Szerintem holnap menjünk el vásárolni és akkor eldöntsük,mert most nem fog az agyam.
-Oké.
-Megijesszük a fiúkat???
-Aha!!
-Akkor figyelj,mert van egy tervem..
A terv a következő volt: Dody ki fog kúszni a kanapé mögött és bemászik alá én addig kilopódzok a konyhába és be vágom az ajtót és elbújok valahova,ekkor Dody a kanapé alól felsikít.
-Ez jó lesz.-röhögtünk össze.
-Akkor kezdjük!
Dody óvatosan bekúszott a kanapé alá,én addig kijutottam a konyhába és nagy erővel becsaptam az ajtót.

-Valaki nyitva hagyott valamit???-Will. Ekkor sikított egy nagyot Dody.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
-Wááááááááááááááááá-ordítozták.
-Dodyyyyy Emmmmm!!!!!-kiabált mind beijedve.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ én félek..-Ted.
-Ki röhög??
-Hol??
-Hallgasd...-Will. És közben kihúzta a kanapé alatt röhögőgörccsel küzdő Dodyt.
-Hééééé Ezt miért csináltátok??-Ted. Ekkor én se bírtam elröhögtem magam és előjöttem,csatlakoztam a röhögőgörcsös Dodyhoz akit ráadásúl Will halálra csikizett.
-Látnotok kellett volna a fejeteket...-Dody.
-De komoly volt..-röhögtem el magam.
-Ez nem volt szép... -Ted.
-Tudjuk,de akkor is...
-Na menjünk aludni,mert mindjárt elalszom ülve.
-Oké.
*Reggel*
Még nem nyitottam ki a szemem ,de éreztem valami furcsa illatot.Tapogatóztam,mert a fény majd elvakított.Fogadok ,hogy Dody miután felkelt díszkivilágítást csinált a házba.
Kinyitottam a szemem és ezt láttam magam körül:

-Juuuuuuuuuuj-ábrándoztam.
Ki mentem a konyhába,de csak Dodyt találtam.
-Reggelt!! Többiek?
-You tooo!!! Tedet reggel óta nem láttam,Will kikérőt könyörög nekünk.
-Minek??
-Hát ha már ti ünnepeltek akkor már mi is.
-És hova akartok menni?
-Először elmegyünk vásárolni aztán elmegyünk moziba..-mesélte lelkesen.
-Szegény Will...
-Ez van..
-Ki tette a rózsákat az ágyamra??
-Kettőt találhatsz,de amúgy Ted. Oan cukiiii volt ahogy reggel belopakodott a szobába.-röhögött.
-Képzelem...
Az ajtó nyitódására kaptam oda a fejemet,de nem ő jött..
-Szereztem kikérőt!!! -örvendezett Will.
-Éljeeen!!!
-Bocsi Em,de akkor mi megyünk..
-Semmi gond érezzétek jól magatokat!
Egyedül a házba..nos akkor nézzünk filmet.
Kb.2 óra után hallattam az ajtót ahogy csörög benne a kulcs.És belép...Ő.
-Sziaaaaaaaaaaa-ugrok a nyakába.

-Sziaaaa
-Boldog 3.évettttt!!!!
-Neked iiiiiiiiiiissss!!!!
-Mit csináljunk ma??
-Maradjunk itthon?
-Az jó végül is vacsit itthon is összedobhatunk..
-Ja.
Mint kiderült, Ted a boltba ment venni pár nasit és élelmiszert, hogy tudjunk mit főzni...
-Mit vettél?-kérdeztem majd hirtelen egy puszit adtam a fejére.
-Gondoltam, csinálhatnánk kínait!-vett ki a szatyorból főszereket,húsokat és zöldségeket.
-Össze vágom a zöliket!-mondtam majd felkaptam az asztalról és át helyeztem a pultra.
Készek is lettünk, majd beraktuk a húst sülni.
-Mit csinálunk még olyan....-nézett az órára Ted majd vissza rám.- 20-25 percig?
-Film?-kérdeztem majd le huppantam a fotelbe.
-Oké... De most meg mondom!! Nem nézek csöpögős, nyálas romantikus filmet!-mutatta fel Ted az ujját  fenyegetés képen.
-Úgy is utálom az olyan filmeket!
Így hát találtunk egy jó kis filmet...
Kalandos, gyomozó! És a legjobb... Semmi romantika!
Ted közelebb hajolt hozzám majd megcsókolt.

Mikor befejeztük, egyszerre pattantunk fel ezt ordítva:
"A kaja!!"
Majd kirohantunk a konyhába.
-Basszus!-mondta Ted majd gyorsan lekapcsolta a sütőt, kivette a húst majd ledobta a pultra.
-Menthetetlen?-kérdeztem majd elhúztam a szám.
-Reménytelenül..
-De van még saláta... És ehetnénk hozzá, szárított kenyér izét...
-Az a "mogyi" valami?-kerekedett el Ted szem.
-Az.-vigyorodtam el, majd elővettem és bele öntöttem a salátás tálába.
Előszedtük a tányérokat majd a diétás kajánkal el bandukoltunk a tv-hez.
Később mindenki meg érkezett, (kivéve Nat majd) ők is meg vacsoráztak. :)